Az Apple végre beadta a derekát: bemutatkozott az első érintőképernyős OLED MacBook Pro
Az Apple hosszú éveken keresztül következetesen elutasította az érintőképernyős laptopok ötletét. Miközben a Windows világában már egészen hétköznapivá váltak az érintéssel vezérelhető notebookok, a MacBookok megmaradtak a hagyományos billentyűzet és trackpad mellett.
Ez most megváltozott.
Az Apple október 28-án hivatalosan bemutatta az első érintőkijelzős MacBook Prót, amely ráadásul a vállalat laptopjai között elsőként kapott OLED-panelt. A PROLED XDR névre keresztelt kijelző nemcsak érintésérzékeny, hanem a professzionális monitorok világából ismerős fényerőt, kontrasztot és színkezelést ígér.
A változás azonban messze túlmutat a kijelzőn. Megérkezett a Dynamic Island a MacBookokra, vékonyabb és könnyebb lett a készülékház, az Apple pedig több kreatív alkalmazását is felkészítette az érintéses vezérlésre.
Mindezt persze prémium áron kínálja.
Az új MacBook Pro amerikai indulóára 2899 dollár, a 16 hüvelykes változatért pedig legalább 3399 dollárt kell fizetni.
De vajon tényleg új korszak kezdődik a MacBookok történetében, vagy az Apple egyszerűen csak évekkel később vezette be azt, amit a konkurencia már régóta kínál?
Steve Jobs még rossz ötletnek tartotta az érintőkijelzős laptopokat
Ahhoz, hogy megértsük a mostani bejelentés jelentőségét, érdemes visszatekinteni 2010-re.
Steve Jobs akkoriban kifejezetten ellenezte a függőleges felületre helyezett érintőkijelzők használatát. Az Apple társalapítója szerint egy laptop kijelzőjét hosszabb ideig tapogatni kényelmetlen, mert a felhasználónak folyamatosan fel kell emelnie a karját.
Az érvelésnek volt alapja. Egy hagyományos notebook kijelzője nem olyan pozícióban helyezkedik el, mint egy tableté, ezért az érintéses vezérlés bizonyos feladatoknál valóban fárasztóbb lehet.
Az Apple ennek megfelelően különválasztotta a két termékkategóriát.
Az iPadet az érintéses használatra, a MacBookot pedig billentyűzetre, egérre és trackpadre tervezte.
Még a 2016-ban bemutatott Touch Bar is ezt a filozófiát követte: az Apple egy keskeny érintésérzékeny vezérlősávot helyezett a billentyűzet fölé, de magát a kijelzőt továbbra sem lehetett megérinteni.
A Touch Bar végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és a vállalat fokozatosan elhagyta.
Most, közel másfél évtizeddel Jobs sokat idézett álláspontja után, az Apple teljesen új megközelítéssel próbálkozik.
Az érintőkijelző nem helyettesíti a trackpadet vagy a billentyűzetet, hanem egy harmadik vezérlési lehetőségként jelenik meg.
Ez fontos különbség.
Az Apple nem iPaddé szeretné alakítani a MacBookot, hanem többféle módot kínál ugyanannak a számítógépnek a használatára.
PROLED XDR: megérkezett az OLED a MacBook Pro kijelzőjébe
Az új generáció legfontosabb hardveres újítása kétségtelenül a kijelző.
A korábbi MacBook Pro modellek Liquid Retina XDR panelje mini-LED háttérvilágítást használt. Ez már önmagában is kiváló képminőséget kínált, de a technológiának vannak fizikai korlátai.
A mini-LED kijelzőkön a fényt külön háttérvilágítási zónák biztosítják, amelyek nem képesek minden egyes képpontot egymástól teljesen függetlenül szabályozni.
Az OLED esetében ezzel szemben minden pixel saját fényt bocsát ki.
Ez lehetővé teszi a valódi fekete megjelenítését, hiszen a fekete képpontok egyszerűen kikapcsolhatók.
Az Apple azonban nem hagyományos OLED-panelt választott.
A PROLED XDR kijelző tandem OLED technológiát használ, amely két fénykibocsátó réteg együttműködésére épül.
A megoldás célja a nagyobb fényerő, a jobb energiahatékonyság és a hosszabb távon is egyenletesebb képminőség.
A vállalat adatai szerint az új kijelző akár 2000 nites HDR- és SDR-csúcsfényerőre képes, miközben teljes képernyőn akár 1000 nites tartós fényerőt biztosít.
A kontrasztarány eléri a 10 000 000:1 értéket, a képfrissítés pedig továbbra is adaptív, legfeljebb 120 Hz-es.
A kijelző emellett a P3 és az Adobe RGB színteret is támogatja.
Ez különösen a fotósok, videóvágók és grafikusok számára lehet érdekes, akiknek fontos a pontos színmegjelenítés.
Az Apple opcionális nanotexturált üvegfelületet is kínál a tükröződések csökkentésére.
Persze az OLED-technológiának továbbra is vannak kérdőjelei.
A statikus kezelőfelületek hosszú távú megjelenítése miatt például a beégés kockázata nem hagyható teljesen figyelmen kívül. Az Apple kompenzációs algoritmusokat alkalmaz ennek mérséklésére, de a valódi tartósságot majd a többéves használat mutatja meg.
Nemcsak megérinthetjük: a macOS is alkalmazkodik hozzá
Egy érintőképernyő önmagában nem sokat ér, ha az operációs rendszert továbbra is kizárólag egérre tervezték.
Az Apple ezért a macOS 27-ben külön figyelmet fordított az érintéses vezérlésre.
Az új MacBookon természetes mozdulatokkal görgethetünk, két ujjal nagyíthatunk a fényképeken, vagy egyszerűen megérinthetjük a kezelőfelület elemeit.
A vállalat a többablakos munkavégzéshez is új gesztusokat vezetett be.
Egy ablakot dupla érintéssel teljes méretűre nagyíthatunk, más mozdulatokkal pedig a kijelző megfelelő részére rendezhetjük.
Az érintésérzékelőt közvetlenül a kijelzőpanelbe integrálták, nem egy külön rétegként helyezték fölé. Ez az Apple szerint csökkenti a késleltetést, és közvetlenebb visszajelzést biztosít.
A mérnökök még a zsanér kialakítását is módosították, hogy a kijelző kevésbé mozduljon el érintéskor.
Ez apróságnak tűnhet, de a hagyományos laptopoknál gyakran éppen ez az egyik legzavaróbb része az érintéses használatnak.
A billentyűzet és a trackpad természetesen megmaradt.
A macOS továbbra is teljes értékű asztali operációs rendszer, így a felhasználó döntheti el, melyik feladathoz melyik vezérlési módot részesíti előnyben.
A Final Cut Pro és a Logic Pro is új lehetőségeket kap
Az érintőkijelző egyik legérdekesebb felhasználási területe a kreatív munka lehet.
Az Apple már a bemutatón több olyan alkalmazást is megmutatott, amelyek kihasználják az új vezérlési lehetőséget.
A Final Cut Próban például közvetlenül a kijelzőn mozgathatjuk a videóklipeket, kijelölhetünk időtartományokat, illetve két ujjal nagyíthatunk a szerkesztési idővonalon.
A Logic Pro esetében virtuális hangszereket játszhatunk a képernyőn, és közvetlenül érhetjük el a dobpadokat vagy akkordvezérlőket.
A Pixelmator Próban a kijelzőn keresztül dolgozhatunk a képekkel, festhetünk és kijelöléseket készíthetünk.
Ezek nem feltétlenül helyettesítik az egeret vagy a professzionális rajztáblát.
Egy összetett videóvágási projektben például továbbra is gyorsabb lehet a billentyűparancsok használata.
Az érintés inkább bizonyos műveleteket tesz közvetlenebbé.
Érdekes lehetőség az alkalmazásfejlesztők számára is, hogy iOS-es és iPadOS-es alkalmazásaik érintéses működését immár közvetlenül egy MacBook kijelzőjén tesztelhetik.
Egyelőre ugyanakkor nem érdemes automatikusan Apple Pencil-kompatibilitással számolni. Az Apple az új MacBooknál érintéses vezérlést jelentett be, nem pedig egy iPadhez hasonló, tollas rajzolásra épülő rendszert.
Dynamic Island a MacBookon: végre eltűnt a régi bevágás
Az új MacBook Pro másik látványos változása a kijelző felső részén található.
A korábbi modellek széles kamerabevágását a Dynamic Island váltja fel.
A funkciót az Apple eredetileg az iPhone 14 Pro modellekkel vezette be, majd fokozatosan a többi iPhone-ra is kiterjesztette.
Most először jelenik meg MacBookon.
A Dynamic Island nem egyszerű kamerakivágás, hanem a rendszer felületének aktív része.
Itt jelenhetnek meg az élő tevékenységek, a zenelejátszás vezérlői, a beérkező hívások és az AirDrop-értesítések.
A Spotlight kereső és a Siri AI bizonyos funkciói szintén ehhez a területhez kapcsolódnak.
Az Apple célja, hogy a felhasználónak ne kelljen folyamatosan különböző alkalmazások között váltania az alapvető információk eléréséhez.
A Dynamic Island MacBookon történő megjelenése jól mutatja, hogy az Apple egyre több közös kezelőfelületi megoldást alkalmaz az iPhone, az iPad és a Mac között.
Ez nem feltétlenül jelenti a rendszerek teljes összeolvadását, de az irány egyértelmű.
Vékonyabb, könnyebb, és visszatér a világító Apple-logó
A kijelző mellett a készülékház is megújult.
A 14 hüvelykes modell tömege körülbelül 1,38 kilogrammra csökkent, míg a 16 hüvelykes változat nagyjából 1,81 kilogrammot nyom.
Ez a korábbi generációhoz képest érezhető súlycsökkenést jelent, különösen a nagyobb modellnél.
Az OLED-panel vékonyabb kialakítása lehetővé tette a készülékház karcsúsítását, miközben az Apple a hűtőrendszert is áttervezte.
A gyártó szerint az új konstrukció a kisebb tömeg ellenére is képes fenntartani az M5 Pro és M5 Max chipek teljesítményét.
A kijelző körüli keretek szintén keskenyebbek lettek.
A 16 hüvelykes változat immár 16,3 hüvelykes, míg a kisebb modell 14,2 hüvelykes kijelzővel rendelkezik.
A dizájn egyik legérdekesebb részlete azonban nem a kijelzőn található.
Az Apple visszahozta a világító almás logót a MacBook Pro fedlapjára.
A korábbi MacBookok egyik legismertebb dizájneleme évekkel ezelőtt tűnt el, most azonban újra megjelenik.
Technológiai szempontból ennek természetesen nincs különösebb jelentősége, de a régebbi MacBookokat kedvelők számára kellemes nosztalgikus részlet lehet.
M5 Pro és M5 Max: miért nem M6?
Az új MacBook Pro egyik legfurcsább tulajdonsága, hogy nem az Apple legújabb, M6-os alapprocesszorára épül.
A vállalat az OLED-es, érintőkijelzős modellekbe M5 Pro és M5 Max chipeket szerelt.
Ez elsőre visszalépésnek tűnhet, különösen annak fényében, hogy az Apple az M6-os MacBook Prót is bemutatta.
A helyzet azonban ennél árnyaltabb.
Az Apple processzorainál a generációszám önmagában nem határozza meg a teljesítményt.
A Pro és Max változatok nagyobb számítási kapacitást, erősebb grafikus egységeket és szélesebb memóriasávszélességet kínálnak, mint az alapchipek.
Az M5 Pro és M5 Max ezért továbbra is rendkívül erős processzorok, különösen professzionális felhasználásra.
A legerősebb konfigurációk akár 128 GB egyesített memóriával és 16 TB SSD-tárhellyel is rendelhetők.
Ez már olyan felszereltség, amely komoly videóvágási, grafikai, fejlesztői és helyben futtatott mesterségesintelligencia-feladatokhoz is elegendő lehet.
A vásárlóknak ugyanakkor érdemes figyelniük a pontos konfigurációra.
Az új M6-os alap MacBook Pro és az OLED-es M5 Pro/Max modellek eltérő termékcsaládot képviselnek.
Az M6-os modell nem kapta meg automatikusan az OLED-kijelzőt vagy az érintéses vezérlést.
A választás tehát nem pusztán a processzorok generációjáról szól, hanem arról is, milyen kijelzőre és mekkora számítási teljesítményre van szükségünk.
Akár 24 órás üzemidő és Thunderbolt 5
Az Apple az új kijelző és a vékonyabb készülékház ellenére akár 24 órás akkumulátoros üzemidőt ígér.
Ez természetesen a gyártó meghatározott tesztkörülményeire vonatkozik.
Intenzív videóvágás, 3D-s renderelés vagy komolyabb grafikus terhelés mellett ennél rövidebb működési időre kell számítani.
A gyorstöltés is megmaradt: megfelelő töltővel a készülék körülbelül 30 perc alatt 50 százalékra tölthető.
A csatlakozók terén szerencsére nem tért vissza a régi, kizárólag USB-C-re építő MacBook-korszak.
Az új MacBook Pro három Thunderbolt 5 porttal, HDMI-csatlakozóval, SDXC-kártyaolvasóval, MagSafe töltőcsatlakozóval és fejhallgató-kimenettel rendelkezik.
A vezeték nélküli kapcsolatok között Wi-Fi 7 és Bluetooth 6 található.
Az M5 Pro modellek akár három, az M5 Max változatok pedig akár négy külső kijelzőt is kezelhetnek.
A 12 megapixeles Center Stage kamera videóhívásokhoz készült, a hat hangszórós hangrendszer pedig az Apple szerint mélyebb basszust kínál a korábbi generációnál.
A hardver tehát nemcsak látványosabb, hanem több területen praktikusabb is lett.
Mennyibe kerül az érintőkijelzős MacBook Pro?
Az Apple új technológiája természetesen komoly felárral érkezik.
Az Egyesült Államokban a 14 hüvelykes, M5 Pro processzoros OLED MacBook Pro 2899 dollárról indul.
A 16 hüvelykes változat indulóára 3399 dollár.
Az M5 Max processzorral, nagyobb memóriával és tárhellyel felszerelt konfigurációk ennél jóval drágábbak lehetnek.
Az előrendelés október 28-án kezdődött, az első készülékek november 6-án kerülnek a vásárlókhoz.
A magyar Apple-weboldal szintén november 6-i elérhetőséget jelez.
A dollárárak nem válthatók át egyszerűen forintra, mert a magyarországi árakat az áfa, az árfolyam és az Apple regionális árazása is befolyásolja.
Egyértelmű azonban, hogy az új OLED-es MacBook Pro nem az átlagos otthoni felhasználókat célozza.
A készülék elsősorban azoknak készült, akik munkájuk során valóban kihasználják a nagy teljesítményt, a professzionális kijelzőt és az új vezérlési lehetőségeket.
Aki főleg böngészésre, irodai munkára, filmnézésre vagy tanulásra keres laptopot, annak egy MacBook Air vagy egy kedvezőbb árú MacBook Pro is bőven elegendő lehet.
Megéri lecserélni egy korábbi MacBook Prót?
A válasz elsősorban attól függ, mire használjuk a gépet.
Egy M3, M4 vagy M5 Pro processzoros MacBook Pro tulajdonosának valószínűleg nem érdemes kizárólag az érintőkijelző miatt váltania.
A korábbi generációk teljesítménye továbbra is bőségesen elegendő lehet a legtöbb professzionális feladathoz.
Az OLED-panel azonban valódi előrelépést jelenthet azoknak, akik rendszeresen dolgoznak HDR-videókkal, fotókkal vagy színkritikus tartalmakkal.
A kisebb tömeg szintén fontos szempont lehet a gyakran utazó felhasználóknak.
Az érintéses vezérlés értékét viszont nehezebb előre megítélni.
A bemutatón látott funkciók ígéretesek, de a valódi kérdés az, hogy néhány hónap használat után mennyire válik természetessé a kijelző megérintése.
Könnyen elképzelhető, hogy egyes felhasználók gyorsan megszeretik, míg mások továbbra is szinte kizárólag a trackpadet és a billentyűzetet használják majd.
Ez nem feltétlenül jelent problémát.
Az Apple éppen arra épít, hogy az érintés ne kötelező, hanem opcionális része legyen a munkafolyamatnak.
Új korszak kezdődik a MacBookoknál?
Az első érintőkijelzős OLED MacBook Pro kétségtelenül az Apple egyik legjelentősebb laptopos változása az elmúlt években.
A tandem OLED-panel, a Dynamic Island, a könnyebb kialakítás és a macOS érintéses funkciói együtt sokkal nagyobb előrelépést jelentenek, mint egy szokásos processzorfrissítés.
A vállalat ugyanakkor nem próbálja eltüntetni a különbséget a MacBook és az iPad között.
Az új MacBook továbbra is hagyományos laptop, amelynek kijelzője nem hajtható hátra tabletként, és amelyet elsősorban professzionális munkára terveztek.
Az érintéses vezérlés ehhez ad egy új lehetőséget.
A legnagyobb kérdés most már nem az, hogy az Apple képes-e jó érintőkijelzős laptopot készíteni.
Hanem az, hogy a felhasználók valóban igénylik-e ezt a funkciót egy olyan eszközön, amelyet több mint egy évtizeden keresztül teljesen más módon használtak.
Az Apple most először ad lehetőséget arra, hogy a MacBook kijelzőjét ugyanazzal a természetességgel érintsük meg, mint egy iPhone vagy iPad képernyőjét.
Hogy ez néhány év múlva alapfelszereltség lesz-e minden MacBookon, vagy megmarad a drágább Pro modellek különlegességének, azt még korai lenne megjósolni.
Egy biztos: az érintőkijelző nélküli MacBookok korszaka már nem kizárólagos többé.
